A hosszabbítási javaslatról szóló parlamenti vitában a kormány gyakorlatilag nem képviseltette magát. Az MSZP szerint Orbán rákapott a rendeleti kormányzásra, az LMP pedig azt üzente, hogy amit a kormány csinált a veszélyhelyzet alatt, ahhoz nincs szükség felhatalmazásra.
A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapjainkat, hanem a törvényeinket is megváltoztatta: pontosan ma egy éve, hogy a magyarok is tudják, milyen különleges jogrend alatt élni. A teljhatalmat az Orbán-kormány azonban nemcsak életek mentésére, hanem megkeserítésére is használta, nehéz lenne legalábbis máshogy magyarázni a különleges helyzetben meghozott törvényeik egy részét. A hibák és kapkodás mellett azonban természetesen akadtak jól meghozott intézkedések is.
Döntést jövő héten hozhatnak a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet meghosszabbításáról.
A DK szerint "az elmúlt hónapokban pontosan láttuk, hogy Orbánék mire használták a teljhatalmat: százmilliárdokat osztogattak szét saját oligarcháiknak és strómanjaiknak, miközben kivéreztették a magyar önkormányzatokat".
Új törvényjavaslat kerül az országgyűlés elé a vészhelyzetről. A törvény sarkalatos, tehát minősített többség kell a jóváhagyásához.
Két érdekesebb kormányrendelet is megjelent péntek este.
A járvány elleni védekezésre hivatkozással csaknem öt teljes hónapig rendeleti kormányzással irányította az országot Orbán Viktor miniszterelnök. A hatalmával nemcsak élt, hanem egyesek szerint vissza is élt, a nagyobb önkormányzatoknak például mattot adott, ahogy az ellenzéknek sem hagyott választási lehetőséget. Így éltünk a rendkívüli jogrend alatt, 2020-ban.
A köztársasági elnök azt a jogszabályt is szignózta, amellyel Orbán Viktor lényegében ismét különleges felhatalmazást kapott.
A független képviselő kutyakomédiának nevezte a helyzetet.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán kommentálta, hogy a Parlament megszavazta a veszélyhelyzet eltörlését.
A Fidesz EP-képviselője szerint a mai szobordöntők úgy viselkednek, mint korábban a kommunisták. A Magyarország elleni uniós bírálatokra reagálva pedig azt mondta, elfogadhatóvá vált Európában, hogy egy nemzettel vagy egy kormánnyal előítéletesen lehet viselkedni.
„Az első csatát megnyertük, ez a győzelem a zsákban van” – így értékelte a koronavírus elleni védekezés első ütemének végét Orbán Viktor. De a védekezés során a miniszterelnök több csatát is felvállalt, aminek a célja egyértelmű volt: politikai ellenfeleivel próbált meg leszámolni.
Szerzőnk a kormánypárti képviselőket dicséri. Nem a magyarországiakat.
Nem Vera Jourován és Manfred Weberen múlik majd, hogy megállítják-e Orbán Viktort. Az Európai Bizottság alelnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője is azt nyilatkozta: Brüsszelben árgus szemekkel figyelik, hogy a magyar miniszterelnök mit lép a felhatalmazási törvény visszavonása után.
Csak a felszínen mond le a rendkívüli hatalomról a kormány, az új rendszerben kulcsszerepe lesz a tiszti főorvosnak. Olyan megoldás születhet, ami a 2016 óta meghosszabbítgatott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre emlékeztet.
Orbán Balázs államtitkár szerint az elmúlt két hónapban meghozott rendeletek háromnegyedét nem lehetett volna meghozni a veszélyhelyzetről szóló törvény nélkül. A Fidesz vezérszónoka a baloldalt hibáztatta, akik szerint hátráltatták a védekezést. Az ellenzéki pártok a kormányt bírálták, amiért olyan rendeletekre használta a koronavírus-törvényt, aminek nem volt köze a védekezéshez.
Korábban csak néhány szakértőről és újságról lehetett tudni, hogy a kormány bocsánatkérést követel a felhatalmazási törvényt kritizáló megszólalásokért, most kiderült, hogy akciója tömeges, és a törvényt bíráló európai parlamenti képviselők megszólalásait sem hagyja szó nélkül.
Visszaadja a különleges felhatalmazást a kormány, de rögtön meg is szavaztat magának egy másikat. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Osztrák, svájci, finn, svéd lapok kaptak a fenyegető hangnemű üzenetekből, mivel korábban kritikusan írtak a magyar felhatalmazási törvényről.
